Soha olyan egyetértés nem volt még az Európai Unión belül, mint a hidrogénprogram elfogadásakor. Derült égből villámcsapásként érkezett azonban a hír: az európai parlamenti képviselők német kezdeményezésre megszavaztak egy módosítást, amely alapján a „zöldhidrogén” előállításához megengedik a gáz és a szén használatát. A döntés enyhén szólva is klímaügyi botrány.
Pósa Tibor írása a Mandiner hetilapban
Mi is ez a varázslatos megoldás, amely a remények szerint véget vet – no nem holnap – a fosszilis energiahordozók korszakának? Az alapelképzelés szerint pár évtized múlva zöldhidrogénhajtással működő gépjárművek szelik Európa útjait, egész iparágak állnak át hidrogénüzemű termelésre. Természetesen ennek az üzemanyagnak az előállításához csak megújuló energiát használnak majd. Még a legsötétebb zöld környezetvédő sem találhat semmi kivetnivalót e gáz alkalmazásában, mert utána csak víz marad. „Egy csapásra megoldottuk a felmerülő környezetvédelmi problémák zömét” – érezhették azok, akik két éve az Európai Unió hidrogénprogramjában jelentős szerepet visznek.
A leírt jó tulajdonságok mellett a hidrogén könnyen szállítható, raktározható. De akkor miért nem repesztünk már ma hidrogénpatronokkal? Mert különösen a zöld változatának előállításához rengeteg áramra van szükség. Ez pedig nem olcsó: jelenleg egy kilogramm zöldhidrogén 5 euróba, azaz mintegy 2100 forintba kerül. Szakértők szerint a technológiai újítások révén tíz év alatt ez az ár körülbelül a felére csökkenthető, de még úgy is drága lesz, a jelenlegi energiaválság miatt felszökő nem zöld energiaárakhoz képest is. A hidrogénipar tudorjai szerint ha jelentősen felpörög a termelés, az árak mérséklődni fognak, és ezzel elhárul a legfőbb akadály a hidrogénhajtás széles körű elterjedése elől. Az államok hozzájárulásával ez az uniós program sikeres lesz, a világ élbolyában végezhet majd Európa a jelentős ipari fordulatban.
A ma használatos hidrogén túlnyomó többsége még nem zöld, csupán tíz százaléka minősíthető fokozottan környezetbarátnak. A legelterjedtebb a szürkehidrogén, amelynek egy kilogrammja 1,50 euróba, mintegy 630 forintba kerül, ebből évente 70 millió tonnát gyártanak. Főleg kőolaj-finomításhoz használják fel, és jelentős felvevője a vegyipar is. A hidrogén gázzá alakulásakor szén-dioxid szabadul fel. Hasonló a helyzet a kékhidrogénnel is, de itt „elfogják” a szenet, amelyet később hasznosítanak. A kék kilójáért 2,50 eurót, azaz 1050 forintot kell fizetni.
A Tisza Párt belülről bomlik? – a Mandiner győri vitáján Kiszelly Zoltán és Nagy Attila Tibor ütköztették nézeteiket a Tisza Párt botránya és az ellenzék jövője kapcsán.
„Vicces”, hogy a Tisza Párt őszödi beszéde kapcsán „egy gyurcsányi hazugságot melegítettek fel” Magyarék – hívta fel a figyelmet Deák Dániel vezető elemző.
Hiába a kedvenc közvélemény-kutató manipulatív mérései, a választók hazaárulás-vádja Magyar Péteren ragad.
Már az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálja az ügyet.
A CÖF szervezésében április 12-én, szombaton 15 órára várják mindazokat az Európai Bizottság képviselete elé, akiket nem hagy nyugodni Kollár Kinga brüsszeli beszéde.
Napok óta forrong a közélet a politikus brüsszeli megnyilvánulása miatt.
Alig várja a jövőt az Európai Bizottság elnöke.
A művész úrnál elszakadt a cérna.
